A Galga Menti Női Önismereti Körben lépésről lépésre haladunk: ismerkedünk a saját minőségeinkkel, s történetünk legfontosabb állomásaihoz kapcsolódunk. A női lét állomásai vannak soron: leány, szerető után most az anya, anyaság értéke került a fókuszba.
Csodálatos időnk volt, ezért a kertben, a hatalmas akácfák kupolája alatt rendezkedtünk be. A ráhangolódást is segítő oltárt vörös áttört selyem alapra helyeztük el, amire egy okkersárga selyemmel borított emelvényt tettünk. Erre került egy bronzkori mintákkal díszített kerámia tál tenger mosta gömbölyded tégladarabokkal, kavicsokkal és csigákkal. Majd a kavicsokra az Istennő Anya alakjának szobra függőlegesen, erre keresztben pedig a leány szobra került. A tál alatt egy anya és leánya faragvány foglalt helyet, s ezeket ölelte körül még egy selyem kendő. A tál mögé egy vázát tettünk egy szál sárga virággal. Mögötte világított az áttört fehér gyertyatartóban az a gyertya, ami már egy éve, a Kör megalakulása óta kísér bennünket. E sokjelentésű díszek köré a Grál kártya és az Istennő kártya lapjai mellett az anyaságot szimbolizáló képeket tettünk még.
A Kört mint mindig, beszélgetéssel indítottuk. Először az anyasággal, saját édesanyánkkal, anyává válásunkkal kapcsolatos többnyire pozitív, vagy néha ellentmondásos érzéseinket osztottuk meg egymással. Majd egyre mélyebb körök nyíltak meg: sorra kerültek a családon belüli erőszak, a mozaik családok, a túl korai vagy túl késői gyermekvállalás témája mellett a gyermeknevelés kérdései és kudarcai (pl. határ megvonás, tekintély, akár büntetés, problémák kezelése) és várandósságok, szülések, vetélések emlékei is.
Ugyanakkor a csoda, a felelősség, a büszkeség is jelen volt. Csoda és büszkeség minden gyermekünk. Csoda és büszkeség minden cél, amit elértünk, hiszen az anyaság a női teremtő erőnk kiteljesedése. Ezzel a képességgel érleljük, hordozzuk a vágyból céllá, majd eredménnyé mindazt, amit magunk vagy a szeretteink számára elképzelünk.
Természetesen szó esett a férfiakról, akik nélkül nem lehetnénk anyák, arról a törekvésről és vágyról, hogy harmóniában, kölcsönös szeretetben éljünk velük.
A Kör második részében az édesanyánkkal kapcsolatos kérdőívvel dolgoztunk, majd az összegyűjtött érzelmeket, emlékeket, kimondatlan szavakat páros munka során megosztottuk egy társunkkal, aki édesanyánkat képviselte. Egy-egy ilyen kimondás segítségével annyi minden a helyére kerülhetett!
A kimondás, az őszinte megnyilvánulás pillanatai után összegeztük azokat a kulcsszavakat, amelyek bennünk, vagy akár édesanyánkban az anyasághoz kapcsolódnak. Egyúttal összegyűjtöttük és a kollektív teres állításunk terébe emeltük őket: Keserűség, kegyetlenség, elégedettség, elfogadás, megbecsülés, csoda, társadalom fenntartó energia.
Azt szeretnénk, ha a férfiak megbecsülnék az anyai minőséget, hiszen ez minden élet alapja. Fontos az a felelősség, amit az anyasághoz kapcsol a társadalom, de akkor nyíljon meg az a tér, ahol az anyaság nem korlát, hanem kiteljesedés, és ahol az anyákat megbecsülés övezi. Ennél talán még fontosabb, hogy mi magunk lássuk az anyaságban az értéket. Éljük meg az anyai létben azt a kincset, amire büszkék lehetünk, és azt a kiteljesedést, ami valójában máris bennünk van.
Lehetőséget szeretnénk kapni arra, hogy olyan anyák legyünk, akik azt a csodát, ami a gyermek és tágabb értelemben maga az élet, teremteni, nemesíteni, továbbadni képesek. Legyen lehetőségünk az otthonunkat harmóniával megtölteni. Lehessen az anyaság ereje egy társadalomformáló erő, ami a férfi erővel egyenrangúan, egymásnak kölcsönös támogatást nyújtva létezik.
Az állítás az anyasággal való egységélmény megéléséhez segített bennünket. A tér i.e. 103-ban a mai Nápoly környékén nyílt meg. Egy család életébe nyerhettünk bepillantást, ahol a családtagok egymástól érzelmileg eléggé elszigetelten élték a mindennapjaikat. A szereplők: Egy fiatal nő, a férje, a gyermekének az apja, az édesanyja, az édesapja és az anyai nagyszülei. Rajtuk kívül még volt egy bölcs öreg remete asszony is a történetben, aki gyógyított mindenkit, aki ezt kérte, de egyébként nem avatkozott be az életükbe.
A családtagok több generáción áthúzódó terheket cipeltek. A nagyapa haldoklott, és ráébredt, hogy az egyetlen igazán fontos dolog az, hogy a családtagok szeressék egymást. De a szeretet ebben a családban nehezen tud megnyilvánulni. Hosszabb oldási folyamatokon keresztül jutottunk el addig a képig, míg a keménység, kegyetlen szigor helyett végre áramlani tudott a szeretet a nagyapa és a lánya között. A gyógyítónak hála, az unoka és a férje is egymásra talált, s végül a nagyapa és a nagyanya, az apa és az anya is támasszá tudott válni a következő generációk számára.
Miért, és kinek jó a Női Kör? Nekünk jó, mert már barátok vagyunk, van támaszunk. Barátságban vagyunk önmagunkkal és egymásra is számíthatunk. Van önismeretünk, ezért bátrabbak vagyunk, ha nehéz témák kerülnek elő akár a szavak, akár a tettek mezején. Másként látjuk a családunkat: a korábban félreismert családtagjainkkal kezdjük megtalálni a hangot. A korábbi feszültségek helyén megértés és megbékélés van. Így hát jó a Női Kör a családtagjainknak is, és a környezetünknek is.
A Galga Menti Női Önismereti Kör vezetője: Bottyán Katalin, szervezője Varga Tímea. Foglalkozásainkat havonta egyszer, Aszódon tartjuk. Ha szeretnél többet tudni, vagy csatlakozni, kapcsolódj a csoportunkhoz a Facebookon. Szeretettel várunk!
© Az oldalon található valamennyi tartalom Bottyán Katalin etnográfus, állításvezető szellemi tulajdona. Felhasználása csak a szerző engedélyével, illetve hivatkozással lehetséges. Kérlek, csak nevemmel, az eredeti linkről oszd tovább.
