Címke: Hellinger

Tibet asszonyai az inkarnációs térben IV. rész

No Comments

A következő alkalom 2017 februárjában volt, amikor egy kis csoport közös terének gyógyítását tűztük ki célul. Ennek keretében szántunk egy napot kollektív teres állításokra: a csoport közös árnyékának fényesítésére. Csodálatos, régmúltba vezető találkozásokat éltünk meg Lemuria szépséges világában, s az utolsó állítás újra Tibetbe vezetett.

Ebben az állításban először a szerető minőség gyógyítását szerettük volna elérni. Csak négyen voltunk, ezért egyes szerepekbe magam is beálltam.

Izomteszt alapján a paraméterek.

Idő: i. sz. 1044

Hely: Tibet

Személyek: Egy kis falusi közösségben élő család, ahol egy apa és két anya van.Az anyák között nagy rang-és vagyoni különbség van. A két anyától két-két leánygyermek születik. A teszt azt mutatja, hogy először a gyermekeket állítsuk fel.

A családdinamika nagyon összetett. Az apa első felesége eleinte terméketlen, ezért az apa „vesz” egy cseléd feleséget is magának, akiről azt gondolja, hogy fog fiút szülni. A teszt kimutatja, hogy volt még egy harmadik feleség is, azonban ő a történet szempontjából ma nem releváns, nem kell felállítani. A második, alantas feleség szül először, de csak két lányt, akik, mint korábban születettek, az apai vagyon kellene örököljék. Azonban az első feleség gazdag, és egyébként is rangidős, s amikor az ő lányai megszületnek, a két első gyereknek nem nagyon jut semmi. Mint az egyik szegény gyermek képviselője mélyen átéreztem a kisemmizettséget és a szeretetlenséget, a gazdag és jólétben élő testvérek gőgjét, lenézését. Nem vigasztalt, hogy csak anyagilag jártak jobban, az apa ugyanúgy semmibe vette őket is, mivel ugyanúgy lányok. Az apai erő teljes hiánya úgy is érezhető volt, hogy az első képekben csak mi, gyerekek szerepeltünk.

Párnával képeztük le az apát, akiről így megértettük, hogy kb. a mi eladósorba kerülésünkkel egy időben meghalt. A temetésen csak a gazdag feleség volt jelen, a mi anyánk már korábban meghalt. Mi, megvetett árvák, valahogy mégis jobban tiszteltük a halottat, mit jobb sorsú nővéreink, akik csak rángatták anyjukat, hogy végre van pénz, vegyen nekik még több ékszert. Mi a temetés után más-más helyre mentünk férjhez a nővéremmel, és ez a házasság mindkettőnket kárpótolt a nyomorúságos gyermekkorért. Mindketten úgy éreztük, hogy jólét és jóllét vesz körül minket.

Két testvérünk az anyjukkal egyre távolabb került. Mindenki jól érezte magát ebben a helyzetben.

Itt pihentünk egy kicsit, és megbeszéltük a hogyan továbbot. Én állításvezetőként szinte azt láttam, hogy mivel mindenki jól érzi magát, egy személyes célú állításban gyakorlatilag nem is kellene oldani semmit. A csoport vezetője azt mondta, hogy itt a női közösség maga a sérült, ezt kellene gyógyítani, így ezzel a céllal folytattuk. Megállapítottuk, hogy az apa nőkkel szembeni általános lenézése az az érzet és minta, amit minden képviselő a legnehezebbnek és legfájdalmasabbnak érez. Így először a férfit állítottuk fel, s az első feleséget. Az első feleség szerelemmel szerette a férjét, míg az csak elfogadta ezt a szeretetet. A nők irányában érzelmileg teljesen blokkolt volt. A házasság célja a fiúgyermek születése volt. Az idő teltével kiderült, hogy a gyermekáldás nem érkezett meg, ezért az apa (a feleség beleegyezésével) úgy döntött, hogy vásárol egy cselédlányt, akit alkalmasnak lát arra, hogy fiút szüljön neki. Ez meg is történt, és a második feleség egyáltalán nem lett egyenrangú az elsővel, viszont hamar állapotos lett. Azonban kétszer is leányt szült, így őt sem értékelte a férje egyáltalán.

A mintát látva az apa nőkkel való kapcsolatának rendezése érdekében az anyját hívtam be. (Innentől folyamatos szerepcserékkel). Látszott, hogy az anyától tart és nem tud kapcsolódni hozzá. Ekkor további folyamatos szerepcserével először az apa női majd férfi felmenőit is felállítjuk a szülőktől a dédszülőkig, majd újra a feleségeket. Tehát négy generációs láncokat állítunk és rendezzük a feleségek és a testvérek sorrendjét is.

Először a női felmenők sorát állítjuk. Az egyes generációkat egy-egy ember képviseli. Látszik, hogy a nők között harmónia van, tudnak erőt sugározni. Az apát szembeállítom a női lánccal, s elmondják neki, hogy ők azok a nők, akiktől származik. Elmondják, hogy szeretik, és az életet ők adták neki. Az apa így már háttal tud állni és bele tud dőlni a támogató női erőbe.

Ezután ugyanígy az apai láncot állítjuk fel, az apától a dédszülőkig állnak mögötte, s a hát közepére való csapással erősítik meg férfierejében. Szintén elmondják neki, hogy ők a férfi ősei, és a férfierejét tőlük kapta. Az apa így el tudta fogadni a férfierőt is.

Ezután a női-férfi párokat állítottam mögé jelképesen, s az apa bele tudott dőlni egy egészséges, kölcsönösen támogató szülői-ősi háttérbe. Miután így megérezte a különbséget, már kapcsolódni tudott a feleségeihez és a gyermekeihez is.

Kapcsolódás az első feleséggel: Most már látlak, és tudok kapcsolódni. Köszönöm, hogy vagy. Kérlek, bocsáss meg, hogy nem láttalak. A feleség örömmel fejezte ki szerelmét, amit az apa most már tudott értékelni és viszonozni. A gyógyult családképben már nem kellett volna feleségül venni a cselédet, hiszen akár gyermek nélkül is el tudták volna fogadni egymást. Ezt ki is mondják. Azonban a valóságnak megfelelően behívjuk a második feleséget is. Ő most emelt fővel tud érkezni. Szemben áll a férjével és az első feleséggel és azt mondja: Te vagy az első, én vagyok a második. De nekem is itt a helyem. A férje szintén hasonlóan elmondja: Te vagy a második, de te is ide tartozol,és a születendő gyermekeid is, legyenek azok fiúk, vagy lányok. Az első feleség is elismeri a második jogait: Te is idetartozol. Megmutattad, hogy lehet gyermeket szülni. Helyed van a férjem mellett. A gyermekeink testvérek lesznek. Kérlek, állj a helyedre.

Az oldás és a konstelláció felállítása során derült csak ki, hogy mennyi fájdalom volt az első mintában, mennyi mindent kellett hordozniuk korábban a szereplőknek.

 

Képek: Pinterest

Tibet asszonyai az inkarnációs térben III. rész

No Comments

Körülbelül egy évvel később egy férfi szerette volna megismerni a párkapcsolatában található bizalmatlanság, eltávolodás gyökereit, valamint nővérével kapcsolatos negatív élményeit gyógyítani.

Ennek a folyamatnak részeként találtuk magunkat a tibeti buddhizmus hajnalánál. A férfi ebben a történetben magas rangú hivatalnok volt, fiatal feleséggel, aki megnyílt a buddhizmus tanításaira. A házaspár viszonyát a tisztelet jellemezte. A feleség az új vallás tanai iránti érdeklődése nem ideológiai problémát okozott, hanem az volt a baj, hogy ez az udvarba érkezett tanító iránti tisztelet és csodálat formájában is megmutatkozott. Mai értelemben semmiféle hűtlenségről nem volt szó, ennek még az árnyéka sem érhette e magas tudati szinten élő embereket. De a házassági kötelék elleni vétségnek tekintették (a közösségben és az érvényben lévő törvények szerint) a feleség akár vallási jellegű tiszteletét és engedelmességét is egy másik férfi, akár vallási vezető felé.

A folyamat eredménye a nőnek a törvény elé hurcolása és halálra ítélése lett. A férfi képviselője elmondta, hogy személyesen nem volt szándéka, hogy elpusztítsa a feleségét, és nem is haragudott rá, neki sem volt választása.

Az alternatív kép felállításában (ez a gyógyulási folyamat része már) megjelent a könyörület szelleme, mint egy női isteni erő, aki a feleség mellé állt, s kikísérte a társadalmon kívülre, a hegyekbe. A férfivel szemben pedig ugyanez az erő őt jelképesen halálra ítélő hatásként lépett fel: meg kellett tapasztalnia ugyanazt amit a másiknak okozott.

A férfi képviselője elmondta, hogy ő azért nem akarta, hogy a nő a hegyekben menjen, mert azt gondolta, hogy úgysem bírná elviselni az ottani rideg-hideg környezetet, s szenvedések közepette pusztulna el. Ehhez képes a halálos ítélet szelídebb. A könyörület erejének képviselője elmondta: nem avatkozhatunk élet-halál kérdésébe, mert az mindenképpen következményekkel jár. Az ilyen eseteket a sorsra kell bíznunk.

Kép forrása: Pinterest

Családfelállítás, azaz, Hellinger módszer

Családfelállítás , családállítás, személyiségintegrációs állítás, Hellinger módszer. Egyazon segítő eljárás több megnevezése. 

Napjainkban, amikor a család szétesése mindennapi eset, és ugyanilyen megszokott dolog az alapvető lét bizonytalansága, sokakat segíthet a meggyőző eredményeket felmutató életrendező módszer, a családfelállítás. Ez Bert Hellinger német misszionárius és pszichoterapeuta nevéhez fűződik.

A családfelállítás azon a felismerésen alapszik, hogy egy adott család minden tagját (beleértve a „kitagadott”, elfelejtett rokonokat is) mélyen összeköti egy úgynevezett szellemi (morfogenetikus) mező.

A mező egy, az egyén szemszögéből tudattalanul ható struktúra, erőtár: a családi múlt, azaz a vér szava.

A családi erőtér hatása alatt van és ehhez tartozik a segítséget kérő személy, az ősei, a leszármazottai, a korábbi és a jelenlegi párkapcsolatai. Amikor az egyén cselekvés előtt áll, ez a mező emlékezik. Megpróbálhat megismételtetni egy, korábban a családtagok között lejátszódott eseményt, illetve sugallhat egy már máskor is alkalmazott stratégiát.

Ezért fordul olyan gyakran elő, hogy egy családban generációról generációra ugyanazok a sorsok ismétlődnek.

Bert Hellinger megfigyelte, hogy ha ezt a mezőt kívülről például a családfelállítás hatására  segítő inspiráció éri, akkor az ismétlődés megáll, és az egyén képes lesz új életszakaszt kezdeni. A rendeződés azzal kezdődik, ha a múltat tisztelettel és szeretettel elfogadja, nyitottá válik a jövő felé, és vállalja a pillanat kockázatát.

Konkrétan mi is történik a családfelállítás során? 

A családfelállítás általában csoportban történik. Jelen van egy véletlenszerűen összeállt társaság, a családállító, és természetesen a páciens. Csak néhány elemi információt kell megadnia, kifejezetten kerülni kell minden fajta terjengős magyarázkodást, részleteket, a történtekről szóló saját gyártású elbeszéléseket.

Az alapvető kérdések ezek:

Ki tartozik a családhoz? Vannak-e halva született, elvetélt (az abortusz is ide számít) családtagok, vagy kik azok, akik korán elhunytak? Volt-e/van-e különleges sors a családban? Volt-e a szülők, nagyszülők valamelyike jegyes vagy házas korábban, vagy volt-e fontosabb partnerkapcsolatuk? Volt-e súlyosabb baleset, halálokozás? Volt-e rendkívüli esemény a születése körül? Ezeken az információkon kívül semmi másra nincsen szükség.

Ezért hárít el az állításvezető bármi előzetes beszélgetést a pácienssel, vagy ezért nincsenek terjedelmesebb kérdőívek.

A páciens az állításvezető felszólítására kiválasztja minden családtag képviselőjét a csoport résztvevői közül. Más szóval, anyja, apja, testvérei, párkapcsolatai, gyermekei és saját maga képviselőit. Nem számít, hogy kit választ, ha lehet azonos neműt, de másik neművel is ugyanúgy működik a mező. Ez jelenti az első lépést. Amikor a képviselőket kiválasztotta, a páciens felállítja őket a térben úgy, ahogy azt a legmegfelelőbbnek érzi.

Ezzel egyelőre be is fejezte a feladatát, most a képviselőkön van a sor, akik önkéntelenül sokat megéreznek az általuk képviselt személy helyzetéből. Mutatják, érzik érzelmeit, szándékait. Gyakran a felállításhoz képest elmozdulnak, egy bizonyos irányba fordulnak, vagy a tekintetük iránya változik meg. Ekkor az állításvezető, aki ezekből a jelekből már tud olvasni, néhány kérdést tesz fel. Például: hogy érzi magát az anya? Aztán mozgásokat, mondatokat javasol, mindaddig, míg egy megnyugtató rendet nem talál. Ekkor állítja be a pácienst a képviselője helyére, és a legtöbb esetben vele is kimondat néhány egyszerű, de annál nagyobb hatású mondatot. Például ilyet: Köszönöm. Hagynak néhány percet még, hogy az új rend hasson, és ezzel a felállítás befejeződik.

Mire jó mindez? Akármi is a helyzet jelenlegi életünkben, közösségi lények vagyunk a jelenben, az idő összességében pedig őseink életének folytatói, leszármazottaink ősei. Nincsenek szobrok a családi tűzhelyünk mellett, de nem is élünk az ókorban, hogy ez így legyen. A családfelállítás segít, hogy kibéküljünk a kisebb-nagyobb családi titkokkal, traumákkal, ismétlődő problémákkal, és ne adjuk ezeket tovább, hanem egy erős családi múltat tudva a hátunk mögött helyt tudjunk állni a jelenben.

Családfelállításra jelentkezhetsz: http://www.bottyankatalin.com/allitoi-napok-meghivoi/jelentkezes-szemelyisegintegracios-csaladallitasra/

 
Családállítás & Személyiségintegráció
Zárt csoport · 228 tag
Csatlakozás a csoporthoz
A csoportot a személyiségintegrációs állítói napokon részt vettek, vagy az iránt érdeklődők számára hívtam létre abból a célból, hogy ha van kedvetek,…
 

Helló Világ!

No Comments

Üdvözöllek, kedves Olvasó!

Bottyán Katalinnak hívnak, személyiségintegrációs állításvezető vagyok. Elsősorban Budapesten, a Grál házban tartok állításokat. 

Családállítás & Személyiségintegráció című blogomon állításvezetői tapasztalataimat, gondolataimat, elmélkedéseimet fogom rendszeresen megosztani.

Ha máris szeretnél többet tudni, látogasd meg a Facebookon a hasonló című oldalamat, vagy régi blogomat, ahol más témájú írások és képek is vannak: www.bottyankatalina.blogspot.hu.

Közzé teszem az állítások időpontjait is, s kérdezhettek, visszajelezhettek, igyekszem válaszolni.