A labirintus hívása

Gondok űznek, vágyak vezetnek, a fény szólít - az út az önmagad által épített labirintusban befelé vezet

Read more

Önismeret

Az utak egy napon már nem befelé, hanem benned vezetnek, egy szívedben mélyen ismert, s régóta nagyon hiányzó létező felé

Read more

A Belső gyermek

Ő az, akire vártál, s aki várt rád

Read more
Bottyán Katalin személyiségintegrációs állításvezető
Bottyán Katalin személyiségintegrációs állításvezető, coach +36703177498 szemelyisegintegracios.allitas @gmail.com
Szeretettel üdvözöllek!

A családfelállítás

A családfelállítás során megmutatkoznak a csoportok tagjai közötti láthatatlan kötések. A módszer lényege, hogy az egyén által magában hordozott rendszert a rendszer tagjainak térbeli elhelyezkedésével jelenítjük meg. Alkalmazásával egy adott család, illetve más rendszer úgynevezett szellemi mezejére, azaz a tagok kapcsolódásaira nyerhetünk rátekintést a képviselők testi érzetei, észlelései, mozdulatai alapján. Ez lehetővé teszi az elakadt vagy kiegyenlítetlen energiák rendezését azzal, hogy az egyén – a felállítást vezető segítségével – rálát a családjához tartozók életének egy-egy fontos történésére, tehát felismeri a valóságot. A képviselők helyzetének megváltoztatása, bizonyos mozdulatbeli és szóbeli rituálék megtétele feltárja a fejlődés lehetőségeit is. Az egyén életében a változás lehetősége kezdődik azzal, hogy a feltárult múltat elfogadja, mert ezáltal nyitottá válik a jövő felé. Képessé válik maga alakítani az életét.

A Hellinger terápia szisztemikus (azaz rendszerszemléletű) és fenomenologikus (szó szerint: a jelenség előítélet mentes megismerését és leírását célzó) módszer, azaz előzetes feltevés, gondolat, ítélet nélkül vizsgál meg minden esetet, az általánosító tudományos megközelítéseket is mellőzi. Azaz minden családfelállítás tárgyszerűen, a konkrét helyzetre vonatkozóan tesz egyedi megállapításokat, és nagy hangsúlyt fektet az érzéki tapasztalásokra.

 

Családállítás I.

No Comments

A családfelállítás elnevezésű terápia Bert Hellinger személyével együtt vált ismertté, Hellinger terápia néven is nevezik. Hellinger több családterápiás módszer, valamint a pszichoanalízis, NLP, hipnózis és a tranzakció-analízis (Eric Berne emberi játszmák) hatásait tanulmányozva dolgozta ki, és a saját megfigyeléseivel a mai napig fejleszti, alakítja.
A családfelállítás működésének alapjául Hellinger is a Rupert Sheldrake biológus által
morfogenetikus mezőnek nevezett információs hálót tartja, mely az összetartozó élőlények között láthatatlanul van jelen. A családállítás során ezt szellemi mezőnek hívjuk.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy
sorsunkra hatást gyakorol a tágabban értelmezett családunk tagjainak, felmenő rokonainknak az élettörténete. A családrendszerünkben törvények uralkodnak, melyek megsértése hatással van a rendszer tagjaira, a következő generációkra.

Sérülnek a törvények például:
– ha valaki a családi rendszerből hiányzik, mert kitagadták, és ezért a következő nemzedékek nem tudnak róla;
– ha valaki
fogantatáskor ikerterhességnek indul, de a másik magzat néhány hetesen elhal és az illető egyedül születik meg;
– ha valaki azt hiszi, hogy a testvéri sorban ő a második, de valójában a harmadik, egy házasságon kívül született és
eltitkolt testvére által, így a rendszerben nem a saját helyén áll;
– ha az
egyedül maradt szülő mellől hiányzó házastársat helyettesíti a gyermek; stb.

Ezeket a családi lélek energiamezeje rendetlenségnek érzékeli, és a rendeződés érdekében irányít bennünket, általában úgy, hogy nem is tudunk róla. Lehet, hogy tudattalanul szeretetteljes fogadalmat tettünk egy nehéz sorsú családtagunknak, akit talán nem is ismerünk:
“Annyira szeretlek, hogy osztozom a sorsodban!” vagy
Inkább meghalok én helyetted, hogy te élhess.”

Tibet asszonyai az inkarnációs térben V.

No Comments

A tibeti női emlékek sorát egy rövid és tanulságos összefoglalóval zárom.

Egy anya kért állítást, mert a férje egy másik nőnél kereste a szerelmet, s őt gyermekeivel el akarta hagyni.

A jelen életbeli minta állítása után érkeztünk az inkarnációs térbe. Az egyik képviselő foglalta össze, s küldte el a tapasztalatait:

A vénuszi szerepünk elnyomását, hárítását oldottuk nemcsak generációs,hanem inkarnációs szinten a 12. századi Tibetben. Az állításban az látszott, hogy a nőket bevett szokás volt adni- venni évszázadokon keresztül, ezért a házasságok sokszor voltak boldogtalanok. A férfiak a Vénuszt, azaz a szerelemből fakadó örömöket házon kívül keresték. A nők megvetették azokat a bizonyos nőket, de féltették is tőlük férjeiket.

Az állításban szereplő anyát hozzákényszerítették egy olyan férfihoz, akit nem szeretett,ezért a vénuszi jellegű, szerető női minőségét egyáltalán nem tudta megélni. Férjét állatiasnak tartotta és lenézte szexuális ösztönei miatt. Az egy szem fiuk talán emiatt nem vállalta fel férfias ösztöneit és a férfias viselkedést, inkább kolostorba vonult szerzetesként. Amint a szerető női minőséget, ösztönöket és képességeket, erőket megjelenítő szereplőt behívtuk az állításba és így megjelent a kapcsolatban, a fiú is át merte venni apjától a férfias szerepet. Nem tekintette megvetendőnek azt tovább.

A vénuszi, szakrális női szerelmi tudás sok esetben átadásra sem tudott kerülni az anyák által, ezért a nők holdi és vénuszi energiája a történelem során kettévált. A középkori vallások, főleg a keresztény vallás, csak a nők holdi, anyai szerepét fogadták el.

Vénuszt megvetették, üldözték, leszajházták. Vénusz és Mars még ma is keresi az őt megillető helyet a párkapcsolatokban. Az állítás tanulsága: Ha Vénusz a helyére tud kerülni , akkor a Mars is mellé tud állni.”

***

A példák mutatják, hogy a szakralitásban és az életben is mennyire gyógyító és fontos az egyensúly a férfiak és nők között. Ez adja az élet alapját, a yang és yin energiák, a férfi és a nő egymást hozzák létre és teremtik együtt az életet.

Ez az együtt adja az élet harmóniáját – tudjuk, az ókor óta biztosan: hiszen Árész és Aphrodité, azaz Mars és Vénusz gyönyörű gyermekét hívják Harmoniának. De ez már egy másik világ, ide majd egy másik alkalommal látogatunk el.

Szeretettel várlak állítói napjaimon, melyekről a láblécben lévő oldalakon tájékozódhatsz.

Tudj meg többet a személyiségintegrációs állításokról:

Pozsgai Nikoletta Katalin: A Nőiség ezerszirmú rózsája – elsősorban a 111. oldallal kezdődő „A teremtő erő felszabadítása” című fejezet. Honlap: www.gralhaz.hu

Tibet asszonyai az inkarnációs térben IV. rész

No Comments

A következő alkalom 2017 februárjában volt, amikor egy kis csoport közös terének gyógyítását tűztük ki célul. Ennek keretében szántunk egy napot kollektív teres állításokra: a csoport közös árnyékának fényesítésére. Csodálatos, régmúltba vezető találkozásokat éltünk meg Lemuria szépséges világában, s az utolsó állítás újra Tibetbe vezetett.

Ebben az állításban először a szerető minőség gyógyítását szerettük volna elérni. Csak négyen voltunk, ezért egyes szerepekbe magam is beálltam.

Izomteszt alapján a paraméterek.

Idő: i. sz. 1044

Hely: Tibet

Személyek: Egy kis falusi közösségben élő család, ahol egy apa és két anya van.Az anyák között nagy rang-és vagyoni különbség van. A két anyától két-két leánygyermek születik. A teszt azt mutatja, hogy először a gyermekeket állítsuk fel.

A családdinamika nagyon összetett. Az apa első felesége eleinte terméketlen, ezért az apa „vesz” egy cseléd feleséget is magának, akiről azt gondolja, hogy fog fiút szülni. A teszt kimutatja, hogy volt még egy harmadik feleség is, azonban ő a történet szempontjából ma nem releváns, nem kell felállítani. A második, alantas feleség szül először, de csak két lányt, akik, mint korábban születettek, az apai vagyon kellene örököljék. Azonban az első feleség gazdag, és egyébként is rangidős, s amikor az ő lányai megszületnek, a két első gyereknek nem nagyon jut semmi. Mint az egyik szegény gyermek képviselője mélyen átéreztem a kisemmizettséget és a szeretetlenséget, a gazdag és jólétben élő testvérek gőgjét, lenézését. Nem vigasztalt, hogy csak anyagilag jártak jobban, az apa ugyanúgy semmibe vette őket is, mivel ugyanúgy lányok. Az apai erő teljes hiánya úgy is érezhető volt, hogy az első képekben csak mi, gyerekek szerepeltünk.

Párnával képeztük le az apát, akiről így megértettük, hogy kb. a mi eladósorba kerülésünkkel egy időben meghalt. A temetésen csak a gazdag feleség volt jelen, a mi anyánk már korábban meghalt. Mi, megvetett árvák, valahogy mégis jobban tiszteltük a halottat, mit jobb sorsú nővéreink, akik csak rángatták anyjukat, hogy végre van pénz, vegyen nekik még több ékszert. Mi a temetés után más-más helyre mentünk férjhez a nővéremmel, és ez a házasság mindkettőnket kárpótolt a nyomorúságos gyermekkorért. Mindketten úgy éreztük, hogy jólét és jóllét vesz körül minket.

Két testvérünk az anyjukkal egyre távolabb került. Mindenki jól érezte magát ebben a helyzetben.

Itt pihentünk egy kicsit, és megbeszéltük a hogyan továbbot. Én állításvezetőként szinte azt láttam, hogy mivel mindenki jól érzi magát, egy személyes célú állításban gyakorlatilag nem is kellene oldani semmit. A csoport vezetője azt mondta, hogy itt a női közösség maga a sérült, ezt kellene gyógyítani, így ezzel a céllal folytattuk. Megállapítottuk, hogy az apa nőkkel szembeni általános lenézése az az érzet és minta, amit minden képviselő a legnehezebbnek és legfájdalmasabbnak érez. Így először a férfit állítottuk fel, s az első feleséget. Az első feleség szerelemmel szerette a férjét, míg az csak elfogadta ezt a szeretetet. A nők irányában érzelmileg teljesen blokkolt volt. A házasság célja a fiúgyermek születése volt. Az idő teltével kiderült, hogy a gyermekáldás nem érkezett meg, ezért az apa (a feleség beleegyezésével) úgy döntött, hogy vásárol egy cselédlányt, akit alkalmasnak lát arra, hogy fiút szüljön neki. Ez meg is történt, és a második feleség egyáltalán nem lett egyenrangú az elsővel, viszont hamar állapotos lett. Azonban kétszer is leányt szült, így őt sem értékelte a férje egyáltalán.

A mintát látva az apa nőkkel való kapcsolatának rendezése érdekében az anyját hívtam be. (Innentől folyamatos szerepcserékkel). Látszott, hogy az anyától tart és nem tud kapcsolódni hozzá. Ekkor további folyamatos szerepcserével először az apa női majd férfi felmenőit is felállítjuk a szülőktől a dédszülőkig, majd újra a feleségeket. Tehát négy generációs láncokat állítunk és rendezzük a feleségek és a testvérek sorrendjét is.

Először a női felmenők sorát állítjuk. Az egyes generációkat egy-egy ember képviseli. Látszik, hogy a nők között harmónia van, tudnak erőt sugározni. Az apát szembeállítom a női lánccal, s elmondják neki, hogy ők azok a nők, akiktől származik. Elmondják, hogy szeretik, és az életet ők adták neki. Az apa így már háttal tud állni és bele tud dőlni a támogató női erőbe.

Ezután ugyanígy az apai láncot állítjuk fel, az apától a dédszülőkig állnak mögötte, s a hát közepére való csapással erősítik meg férfierejében. Szintén elmondják neki, hogy ők a férfi ősei, és a férfierejét tőlük kapta. Az apa így el tudta fogadni a férfierőt is.

Ezután a női-férfi párokat állítottam mögé jelképesen, s az apa bele tudott dőlni egy egészséges, kölcsönösen támogató szülői-ősi háttérbe. Miután így megérezte a különbséget, már kapcsolódni tudott a feleségeihez és a gyermekeihez is.

Kapcsolódás az első feleséggel: Most már látlak, és tudok kapcsolódni. Köszönöm, hogy vagy. Kérlek, bocsáss meg, hogy nem láttalak. A feleség örömmel fejezte ki szerelmét, amit az apa most már tudott értékelni és viszonozni. A gyógyult családképben már nem kellett volna feleségül venni a cselédet, hiszen akár gyermek nélkül is el tudták volna fogadni egymást. Ezt ki is mondják. Azonban a valóságnak megfelelően behívjuk a második feleséget is. Ő most emelt fővel tud érkezni. Szemben áll a férjével és az első feleséggel és azt mondja: Te vagy az első, én vagyok a második. De nekem is itt a helyem. A férje szintén hasonlóan elmondja: Te vagy a második, de te is ide tartozol,és a születendő gyermekeid is, legyenek azok fiúk, vagy lányok. Az első feleség is elismeri a második jogait: Te is idetartozol. Megmutattad, hogy lehet gyermeket szülni. Helyed van a férjem mellett. A gyermekeink testvérek lesznek. Kérlek, állj a helyedre.

Az oldás és a konstelláció felállítása során derült csak ki, hogy mennyi fájdalom volt az első mintában, mennyi mindent kellett hordozniuk korábban a szereplőknek.

 

Képek: Pinterest

Tibet asszonyai az inkarnációs térben III. rész

No Comments

Körülbelül egy évvel később egy férfi szerette volna megismerni a párkapcsolatában található bizalmatlanság, eltávolodás gyökereit, valamint nővérével kapcsolatos negatív élményeit gyógyítani.

Ennek a folyamatnak részeként találtuk magunkat a tibeti buddhizmus hajnalánál. A férfi ebben a történetben magas rangú hivatalnok volt, fiatal feleséggel, aki megnyílt a buddhizmus tanításaira. A házaspár viszonyát a tisztelet jellemezte. A feleség az új vallás tanai iránti érdeklődése nem ideológiai problémát okozott, hanem az volt a baj, hogy ez az udvarba érkezett tanító iránti tisztelet és csodálat formájában is megmutatkozott. Mai értelemben semmiféle hűtlenségről nem volt szó, ennek még az árnyéka sem érhette e magas tudati szinten élő embereket. De a házassági kötelék elleni vétségnek tekintették (a közösségben és az érvényben lévő törvények szerint) a feleség akár vallási jellegű tiszteletét és engedelmességét is egy másik férfi, akár vallási vezető felé.

A folyamat eredménye a nőnek a törvény elé hurcolása és halálra ítélése lett. A férfi képviselője elmondta, hogy személyesen nem volt szándéka, hogy elpusztítsa a feleségét, és nem is haragudott rá, neki sem volt választása.

Az alternatív kép felállításában (ez a gyógyulási folyamat része már) megjelent a könyörület szelleme, mint egy női isteni erő, aki a feleség mellé állt, s kikísérte a társadalmon kívülre, a hegyekbe. A férfivel szemben pedig ugyanez az erő őt jelképesen halálra ítélő hatásként lépett fel: meg kellett tapasztalnia ugyanazt amit a másiknak okozott.

A férfi képviselője elmondta, hogy ő azért nem akarta, hogy a nő a hegyekben menjen, mert azt gondolta, hogy úgysem bírná elviselni az ottani rideg-hideg környezetet, s szenvedések közepette pusztulna el. Ehhez képes a halálos ítélet szelídebb. A könyörület erejének képviselője elmondta: nem avatkozhatunk élet-halál kérdésébe, mert az mindenképpen következményekkel jár. Az ilyen eseteket a sorsra kell bíznunk.

Kép forrása: Pinterest

Tibet asszonyai az inkarnációs térben II. rész

No Comments

Rejtelmes, szakrális és alig megközelíthető világ Tibet. Az állításokban már többször jutottunk ide.

Először 2014 októberében. Ekkor egy kedves ismerősöm állítását vezettem, aki édesapja halála miatt érzett gyászát szerette volna feldolgozni. Csodálatos, ősi, a buddhizmus előtti Tibet világába érkeztünk. Mélységes szakralitás és tisztaság érződött a levegőben, az emberek közötti viszonyok természetesek és közvetlenek, de rendezettek, tisztelet alapúak voltak. Állítóm előző életében fiatal lányként jelent meg, akinek szerelme éppen megkérte a kezét. A boldogságos igen után a fiatalember hosszú útra indult a hegyeken át. Már jó ideje elment, amikor egy gazdag kérő is érkezett, s a leányt oda ígérték. Hiába a korábbi eljegyzés, a szerelem, ha szülők így határoznak, menni kell. De még egy kérést nem tagadhattak meg a lánytól: szeretne szerelme elé menni, hogy elbúcsúzhasson tőle. Az új kérő – megértve, hogy a szerelem miatt indul el – megelőzte, s megölte az első vőlegényt.

A légkörben szinte érezni lehetett a szerelme holtteséhez érkező lány érzéseit: Lelke, szíve erős és egészséges volt, maradt benne a tisztelet, a szófogadás, a rend, de ebbe megérkezett egy korábban ismeretlen fájdalom, ami lassan elkezdte elbizonytalanítani. … Az állítóról utólag tudtam meg, hogy Buddhista főiskolát végzett, majd eltávolodott a buddhizmustól és a bönnel kezdett foglalkozni….

 

Tibet asszonyai az inkarnációs térben I. rész

No Comments

Törések a Törvényben, a tisztelet szakadásai

Betekintés Tibet nőinek érzelemvilágába a személyiségintegrációs állításokon

Személyiségintegrációs tréning vezető vagyok. Szeretettel várlak, ha a családállítás, a drámatechnikák és a kineziológiai izomteszt ötvözéséből álló komplex eszköztár segítségével szeretnéd gyógyítani, oldani családi, munkahelyi, vagy bármely társas problémádat. Önismereti és öngyógyító módszer, tehát saját belső világodban dolgozunk egy támogató légkörben. Az állítói napok helyszíne elsősorban a Grál Ház (Budapest, Erzsébet krt. 58. I. emelet) 
A módszer kidolgozójának, Pozsgai Nikolettának a tanítványa vagyok, de alkalmazom azokat a felismeréseket is, amelyeket sok év önismereti munka és különböző tanulmányok során magam szereztem. Két éve vezetek rendszeresen személyiségintegrációs családállításokat.

Néha a minta olyan mély, vagy olyan előzmények vannak a generációs térben, amikhez a lélek nem szeretne valamiért csatlakozni, s az izomteszt azt mutatja, hogy időben, térben sokkal messzebb kell keresnünk a gyógyulást.

Ilyen esetekben kapunk néha lehetőséget arra, hogy az állítás erejéig belehelyezkedjünk egy akár egzotikus kultúra a megszokottól nagyon különböző légkörébe. Tudhatjuk ezeket saját előző életeinknek, vagy gondolhatjuk azt, hogy az emberiség teljes történelmében vannak olyan személyes élettörténetek, melyekkel a lelkünk közösséget vállal, s ezek nyílnak meg.

Mindegy is. Mint ahogy az ókori dráma oldotta közösség traumáját egy korábban megtörtént esemény közös átélésével és a katarzis elérésével, a családállítás is mélyen mozdítja meg az emberi lélek személyes és kollektív részeit is.

Amit tudni kell, hogy az állításban nem kíváncsiság, személyes érdeklődés, hanem az állító kérése, gyógyulásra váró lélekrészének jelzése nyomán jutunk el egy-egy távoli korba, s csak éppen addig maradunk, ameddig a szükséges érzelmi megélés meg nem történik. Innen az állító belső világában, úgynevezett alternatív térben dolgozunk az adott sorskihívás új, szeretetteli aspektusait megengedve. A múltba nem avatkozhatunk be, de állítónk lelkében oldhatjuk, gyógyíthatjuk a történeteket. Mégis, sok szelíd emlék él és hat már bennünk ezekről a világokról.

Rejtelmes, szakrális és alig megközelíthető világ Tibet. Az állításokban már többször jutottunk ide. (folytatás következik) 

Családfelállítás, azaz, Hellinger-terápia

2 hozzászólás

Családfelállítás , családállítás, személyiségintegrációs állítás, Hellinger terápia. Egyazon módszer több megnevezése. 

Napjainkban, amikor a család szétesése mindennapi eset, és ugyanilyen megszokott dolog az alapvető lét bizonytalansága, sokakat segíthet a meggyőző eredményeket felmutató életrendező módszer, a családfelállítás. Ez Bert Hellinger német misszionárius és pszichoterapeuta nevéhez fűződik.

A családfelállítás azon a felismerésen alapszik, hogy egy adott család minden tagját (beleértve a „kitagadott”, elfelejtett rokonokat is) mélyen összeköti egy úgynevezett szellemi (morfogenetikus) mező.

A mező egy, az egyén szemszögéből tudattalanul ható struktúra, a családi múlt, azaz a vér szava.

Ennek hatása alatt van és ehhez tartozik a segítséget kérő személy, az ősei, a leszármazottai, a korábbi és a jelenlegi párkapcsolatai. Amikor az egyén cselekvés előtt áll, ez a mező emlékezik. Megpróbálhat megismételtetni egy, korábban a családtagok között lejátszódott eseményt, illetve sugallhat egy már máskor is alkalmazott stratégiát.

Ezért fordul olyan gyakran elő, hogy egy családban generációról generációra ugyanazok a sorsok ismétlődnek.

Bert Hellinger megfigyelte, hogy ha ezt a mezőt kívülről például a családfelállítás hatására  gyógyító inspiráció éri, akkor az ismétlődés megáll, és az egyén képes lesz új életszakaszt kezdeni. A gyógyulás azzal kezdődik, ha a múltat tisztelettel és szeretettel elfogadja, nyitottá válik a jövő felé, és vállalja a pillanat kockázatát.

Konkrétan mi is történik a családfelállítás során? 

A családfelállítás általában csoportban történik. Jelen van egy véletlenszerűen összeállt társaság, a pszichoterapeuta, és természetesen a páciens. Csak néhány elemi információt kell megadnia, kifejezetten kerülni kell minden fajta terjengős magyarázkodást, részleteket, a történtekről szóló saját gyártású elbeszéléseket.

Az alapvető kérdések ezek:

Ki tartozik a családhoz? Vannak-e halva született, elvetélt (az abortusz is ide számít) családtagok, vagy kik azok, akik korán elhunytak? Volt-e/van-e különleges sors a családban? Volt-e a szülők, nagyszülők valamelyike jegyes vagy házas korábban, vagy volt-e fontosabb partnerkapcsolatuk? Volt-e súlyosabb baleset, halálokozás. Volt-e rendkívüli esemény a születése körül. Ezeken az információkon kívül semmi másra nincsen szükség.

Ezért hárít el a terapeuta bármi előzetes beszélgetést a pácienssel, vagy ezért nincsenek terjedelmesebb kérdőívek.

A páciens a terapeuta felszólítására kiválasztja minden családtag képviselőjét a csoport résztvevői közül. Más szóval, anyja, apja, testvérei, párkapcsolatai, gyermekei és saját maga képviselőit. Nem számít, hogy kit választ, ha lehet azonos neműt, de másik neművel is ugyanúgy működik a mező. Ez jelenti az első lépést. Amikor a képviselőket kiválasztotta, a páciens felállítja őket a térben úgy, ahogy azt a legmegfelelőbbnek érzi. 

Ezzel egyelőre be is fejezte a feladatát, most a képviselőkön van a sor, akik önkéntelenül sokat megéreznek az általuk képviselt személy helyzetéből. Mutatják, érzik érzelmeit, szándékait. Gyakran a felállításhoz képest elmozdulnak, egy bizonyos irányba fordulnak, vagy a tekintetük iránya változik meg. Ekkor a terapeuta, aki ezekből a jelekből már tud olvasni, néhány kérdést tesz fel. Például: hogy érzi magát az anya? Aztán mozgásokat, mondatokat javasol, mindaddig, míg egy megnyugtató rendet nem talál. Ekkor állítja be a pácienst a képviselője helyére, és a legtöbb esetben vele is kimondat néhány egyszerű, de annál nagyobb hatású mondatot. Például ilyet: Köszönöm. Hagynak néhány percet még, hogy az új rend hasson, és ezzel a felállítás befejeződik.

Mire jó mindez? Akármi is a helyzet jelenlegi életünkben, közösségi lények vagyunk a jelenben, az idő összességében pedig őseink életének folytatói, leszármazottaink ősei. Nincsenek szobrok a családi tűzhelyünk mellett, de nem is élünk az ókorban, hogy ez így legyen. A családfelállítás segít, hogy kibéküljünk a kisebb-nagyobb családi titkokkal, traumákkal, ismétlődő problémákkal, és ne adjuk ezeket tovább, hanem egy erős családi múltat tudva a hátunk mögött helyt tudjunk állni a jelenben.

Helló Világ!

No Comments

Üdvözöllek, kedves Olvasó!

Bottyán Katalinnak hívnak, személyiségintegrációs állításvezető vagyok. Elsősorban Budapesten, a Grál házban tartok állításokat. 

Családállítás & Személyiségintegráció című blogomon állításvezetői tapasztalataimat, gondolataimat, elmélkedéseimet fogom rendszeresen megosztani.

Ha máris szeretnél többet tudni, látogasd meg a Facebookon a hasonló című oldalamat, vagy régi blogomat, ahol más témájú írások és képek is vannak: www.bottyankatalina.blogspot.hu.

Közzé teszem az állítások időpontjait is, s kérdezhettek, visszajelezhettek, igyekszem válaszolni.